Citizen science

Citizen science vagy közösségi tudomány az, amikor egy csapat kutató megszólítja a kutatói végzettséggel nem rendelkezőket: “Itt egy probléma, segítsetek megoldani! Mindegy kik vagytok, mit tanultatok, ha hozzá tudtok járulni az új eredményekhez.” A közösségi tudománynak szintén fontos feladata hasznos új kérdéseket feltenni, ezzel is hozzájárulni a fejlődéshez.

Itt egy remek összefoglaló videó a témáról angolul.

Nevezhettek valódi űrtevékenységgel kapcsolatos feladatok megoldási javaslataival is, vagy azok új szemszögből történő bemutatásával, ami hasznos lehet az adott tevékenységi körre nézve. Lehet, hogy már a hivatalos szakemberek is gondoltak rá, és bele is vették a tervekbe, vagy éppen elvetették az ötletet, de az is lehet, hogy pont ti vagytok az elsők, akiknek az eszébe jutott, és pont a ti megoldásotok hiányzott a képletből. Törekszünk rá, hogy a legkülönbözőbb űr-problémákra beérkező megoldási javaslatok minél több olyan szakemberhez eljussanak, akik esetleg alkalmazhatják vagy továbbküldhetik őket oda, ahol hasznukat veszik. Jó ötleted van az űrételek, űrruhák, vagy az állandóan lakott Hold-falu fejlesztésére? Ki vele! Rájöttél, mi könnyítené meg az életet egy zárt űrállomáson? Dolgozd ki, nevezz vele!

A közösségi tudománynak sokféle arca van: a legegyszerűbb feladatoktól, ahol például fotókon kell vadászni exobolygókra vagy galaxisok képeit szortírozni formájuk alapján, az egészen összetett kihívásokig, ahol iskolás csapatok terveznek marsjárókat. A NASA Solve például az Amerikai Űrügynökség ilyen jellegű kezdeményezése, amiben sokféle tudományos munkát végezhetnek önkéntesek, sokszor otthon, a számítógép előtt.

A ’citizen science’ vagy ’crowd science’ talán magyarul ’közösségi tudomány’ kifejezéssel visszaadható kezdeményezés lényege, hogy a tudományos kutatás és fejlesztés folyamatában amatőrök is részt vesznek, akik nem kapnak pénzt ezért a tevékenységért. Ez a tudományos ismeretterjesztés egy speciális formájaként is felfogható, de az új szakemberek kinevelésének is kiváló eszköze. Emellett a sok esetben más szakmából érkező lelkes amatőrök új ötletekkel, más szemlélettel hasznos tagjai lehetnek a kutatócsoportnak. Jól mutatja a kezdeményezés újdonságát, hogy a témában az első konferenciát 2012 nyarán tartották a Washington állambeli Oregonban.

Forrás: az ELTE kiadványa, A tudománykommunikáció nem hagyományos színterei.

A fenti idézetnek ellentmond, hogy például a NASA Solve is oszt ki komoly díjakat egy-egy feladat sikeres megoldásáért, tehát, néha igenis kapnak érte pénzt a résztvevők.

Népszerű és hasznos kezdeményezés tudományos problémák megoldását játékokként, gamifikált formában tálalni a közösség számára. Így oldottak meg a játékosok három hét alatt egy addig a tudósok által 15 éve megoldani próbált problémát egy vírus fehérjeszerkezetével kapcsolatban, de játékosok segítenek például fák megbetegedésének gyógyításában,  vagy a rákkutatásban is.

Tehát, onnantól, hogy a telefonodon játszol egy egyszerű logikai játékot, aminek az eredményét valódi génkutatásban használják fel, odáig, hogy kimész önkéntes “tudományos munkatársként” segíteni a kutatókat 2 – 12 hétre az Ausztriai Űrközpontba, és a komolysági skálán e kettő közt található sokszáz lehetőség, az mind, mind citizen science.

Nevezhettek az Exterra versenyre valódi űrtevékenységgel kapcsolatos problémák megoldási javaslataival, vagy a sok űrkutatásban használt közösségi tudomány projekt elérhetőbbé tételével a hazai érdeklődők számára. Bemutatásuk, lefordításuk, használati útmutató írása, vagy videó készítése, meghirdetés osztható, vicces, figyelemfelkeltő módszerekkel, stb.

Ausztriában évente rendeznek citizen science konferenciát. (Az is érdekes pályázati téma lehet, ha megtervezitek, hogyan és miből jussatok ki oda, majd az ott összeszedett információkat milyen formában dolgozzátok fel és tegyétek közkinccsé magyarul is.)